A műfordítás poétikája

 A német és magyar nyelvet „anyanyelveként” használó Dóczi Lajos mindkét közösség nyelvi és szellemi műveltségében jártas. Két nyelv birtokában és két kultúra ismerőjeként sikeresen tölti be az Osztrák-Magyar Monarchia idején a kulturális közvetítő szerepét. Tudatosságára és egyben bátorságára vall, hogy a két, egymással rokon szellemiségű dráma – a Faust és Az ember tragédiája – fordítását vállalja. Korának kétnyelvű fordítói közül senki nem vállalkozik erre a feladatra. A mindkét irányban végrehajtott kulturális közvetítésben elhivatottsága jut kifejezésre: a magyar nemzet számára elérhetővé teszi a világirodalom klasszikus művét, a magyar mű német tolmácsolásával hozzájárul ahhoz, hogy Az ember tragédiája elfoglalja méltó helyét a világirodalomban.
Tartalom
Zusammenfassung
Rezumat